Kalazanci Szent József 1557-ben született Peralta de la Salban, Aragóniában (Spanyolországban). Kitűnő nevelést kapott, majd 1583-ban pappá szentelték. Előbb hazájában működött, majd Rómában a szegény gyerekek nevelésével foglalkozott. E célra 1617-ben megalapította a Kegyes iskolák Rendjét Sokat tűrt, irigyeinek rágalmaitól is szenvednie kellett. Rómában halt meg 1648. augusztus 25-én. 1767-ben XIII. Kelemen pápa avatta szentté. 1948-ban XII. Pius minden keresztény népiskola égi pártfogójának nyilvánította.
OLVASMÁNY Kalazanci Szent József áldozópap írásaiból
Eléggé tudja mindenki, hogy mennyire jelentős és elismerésre méltó szent tevékenység a gyerekek tanítása, kiváltképp a szegényeké, hiszen ez az oktatás segíti hozzá őket örök üdvösségük eléréséhez. Amikor ismereteket közlünk velük, vagy vallásosságra neveljük és hittanra oktatjuk őket, egyaránt gondoskodunk testi és lelki jólétükről. Így ugyanazt a szolgálatot teljesítjük irántuk, amelyet őrzőangyalaik látnak el.
Ezenfelül igen nagy segítséget nyújtunk a serdülő ifjúságnak, mert nem csupán a rosszat tartjuk távol tőlük, hanem a jó cselekvésre is épp ebben a korban tudjuk a legkönnyebben rábírni és fellelkesíteni őket, tekintet nélkül származásukra vagy anyagi helyzetükre. Ez az a segítség, amellyel — mint köztudomású — oly kedvezően tudjuk átalakítani a fiatalokat, hogy a nevelés befejeztével már fel sem lehet ismerni, milyenek is voltak a nevelés megkezdése előtt Olyanok az ifjak, mint a facsemeték: könnyű a tetszésünk szerint arrafelé fordítani lelküket, amerre akarjuk. Ámde ha engedjük, hogy elfásuljanak, jól tudjuk, mily nehéz lesz már hajlítani őket, sőt néha teljesen lehetetlen is.
Ha a gyerekeknek, főleg a szegényeknek, kellő nevelést adunk, ez nemcsak emberi méltóságukat gyarapítja, hanem az emberi és a keresztény társadalomban is általános tetszést arat, mert nagyon örülnek majd egyrészt a szülők, hogy fiaikat ily módon a helyes útra vezettük, másrészt az államok vezetői, mert derék alattvalókra és jó polgárokra tesznek szert, de leges-leginkább az egyház, mert érettebben és eredménye-sebben iktatódnak be az ő sokágú életébe és tevékenységébe mint Krisztus szerető hívei és az evangélium megvallói.
Csakhogy sok szeretet, mérhetetlen türelem és mindenekelőtt mélységes alázatosság szükséges azokban, akik vállalják ezt a nagy gondosságot kívánó munkát. Így lesznek méltók arra, hogy Urunk — akit alázatos szívvel kérünk —, az igazság alkalmas munka-társaivá tegye őket, megerősítse nemes tisztségük betöltésében és végül majd mennyei jutalmával is gazdagítsa a szerint az ígéret szerint, hogy akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok (Dán 12,3).
Ezt pedig könnyebben elérik, ha örökös szolgálatra kötelezve el magukat törekednek Krisztushoz ragaszkodni, és csakis az ő kedvében járni, hiszen ő mondotta: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek (Mt 25,40).
Istenünk, te Kalazanci Szent József áldozópapot oly nagy szeretettel és türelemmel ajándékoztad meg, hogy egész életét az ifjúság tanítására és nevelésére szentelte. Add, kérünk, hogy akit a bölcsesség tanítómestereként ünneplünk, állhatatosan kövessük az igazság szolgálatában!
