NYITVATARTÁS
HÉTFŐ – CSÜTÖRTÖK
7.30 -14.30
PÉNTEK
7.30 - 12.30
ELÉRHETŐSÉGEK
Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda
email cím : konyvtar@movar.piarista.hu
A könyvtár története
A „Sík Sándor Könyvtár” a jelenlegi mosonmagyaróvári Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskolában, 1992-ben kezdte meg működését. Az iskola 1990-ben Keresztény Általános Iskola néven indult a volt Piarista Gimnázium épületében; 1994. óta ismét a Piarista Rend a fenntartója.Az iskola indulásának időszakában könyvvásárlásra nagyon kevés lehetőség volt. A könyvtárszervezés kezdetén mindössze 119 db könyvtári állományba vehető könyv állt a rendelkezésünkre, nagyobbrészt ajándékozásból. 1992-től az iskolai költségvetésben könyvtári beszerzésekre átlag 0,3 %-ot különítettek el – ez szolgál az állomány fejlesztésének alapjául.
A mindenkori iskolavezetés kiemelt feladatként kezelte a könyvtár fejlesztését és optimális működésének biztosítását, s az ehhez szükséges anyagi és személyi feltételeket a nehéz körülmények között is igyekezett biztosítani. Ez a Pedagógiai Programban a könyvtáros-tanár munkakörének és felelősségének bemutatásából is kitűnik: „Az iskola oktató-nevelő munkájának egyik legfontosabb kiegészítője, és egyúttal az önálló ismeretszerzésre ösztönző intézménye az iskolai könyvtár.
Könyvtárunk jelenlegi állománya 26250 db információhordozó (könyv, tanári segédlet, audiovizuális anyag, tartós tankönyv, muzeális könyvek).(a 2014-es statisztika alapján) A Sík Sándor Könyvtár az általános iskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók és pedagógusok igényeit egyszerre igyekszik kielégíteni. Ez szintén nagyon széles skálájú gyűjtőkört feltételez.
Könyvtárunk állománya a használat szempontjából három nagyobb – a raktározásban is megjelenített – csoportra oszlik:
1. Kézikönyvtár
2. Törzsállomány: a gyűjtemény legnagyobb, legkeresettebb, kölcsönözhető része, két nagyobb raktári csoportba rendezve:
– ismeretközlő irodalom
– szépirodalom
3. Különgyűjtemény (periodikumok, AV-anyag, muzeális gyűjtemény)
A könyvtár 2012 decemberében új helyre költözött, a volt vendégház recepcióján kapott elhelyezést, modern bútorokkal, új számítástechnikai eszközökkel felszerelve. Pályázat útján számítógépes fejlesztésre is lehetőségünk nyílt: elkezdtük a számítógépes nyilvántartás bevezetését a Szikla 21 Integrált Könyvtári Rendszer segítségével. 5 számítógép áll a tanulók és a látogatók rendelkezésére, meghatározott szabályok szerint.
A könyvtárhelyiséget igyekszünk barátságossá, széppé tenni, hogy a gyermekek szívesen keressék fel kölcsönzés, búvárkodás, böngészés céljából.A könyvtár minden nap nyitva tart, a kölcsönzést a használati szokásokhoz igazodva igyekszik biztosítani.
Sík Sándor élete
Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20. század jelentős magyar lírikusa.
1889. január 20-án született Budapesten. Apja Sík Sándor ügyvéd, anyja Winternitz Flóra, akik zsidó vallásból még gyermekeik születése előtt katolikus hitre tértek. Apja korai halála után anyja nevelte négy kisebb testvérével együtt. A család Gödöllőn lakott, ott végezte az elemi iskolákat és onnan járt be a budapesti piarista gimnáziumba. Itt öt osztályt végzett, majd 14 éves korában, 1903-ban a piarista rendbe lépett. A Vácott töltött novíciusév után a 7. és 8. gimnáziumi osztályokat rendi studentsként Kecskeméten végezte és ott tett érettségit. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán magyar–latin szakos tanárjelöltként végezte. 1910-ben a középiskolai tanári oklevélen kívül doktori diplomát is szerzett.
Piarista tanári működését az 1910/1911. iskolai évben Vácott kezdte meg, majd a közvetkező évtől a rend budapesti gimnáziumába kapott beosztást. Tanári, költői és irodalomtudósi munkája mellett 1912/1913-tól egyik alapítója és irányadója volt a magyar cserkészmozgalomnak, illetve első parancsnoka a budapesti piarista gimnázium cserkészcsapatának.
1915-ben két hónapig tábori lelkészként szolgált Péterváradon. Budapesten 1929-ig tanított, amikor a szegedi egyetemen a II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék nyilvános rendes tanára lett. 1943. május 2-án római katolikussá keresztelte Radnóti Miklóst a budapesti Szent István-bazilikában. Budapestre újra csak 1945-ben költözött, mint az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető alelnöke. 1946-ban rendjének tartományfőnöki tanácsosa, majd 1947. október 1-jétől magyarországi tartományfőnöke lett. Utolsó éveiben sokat tartózkodott pihenés céljából Mátraszentimrén, majd Klotildligeten.
1963. szeptember 28-án halt meg Budapesten, a Mikszáth Kálmán téri piarista rendházban. Temetése 1963. október 4-én volt a Farkasréti temetőben, később 1980-ban hamvait a Kerepesi temető újabb piarista sírboltjába (511/A-512/A) helyezték el.
